Álmos legendája

Demcsák Ottó a Győri balett egykori alapító tagja, Harangozó díjas koreográfus néhány éve Sopronban létrehozott egy kis balett társulatot. Több sikeres bemutatón vannak már túl, de a közelmúltban színpadra állított Álmos legendája, bizton állíthatjuk, életművének legnagyszerűbb alkotása! Már 96’ előtt tervezgette, hogy színpadra állítja Emese álmát, de több mint húsz évnek, és jó néhány átbeszélgetett éjszakának kellett eltelnie, hogy az álom megvalósuljon. De ennek meg is lett az eredménye, mert ritka, hogy első nekifutásra szinte tökéletesre sikeredett, kiforrott lett a forgatókönyv! Be kell vallanom, némileg elfogult vagyok a darabbal kapcsolatban, részint mint ötletgazda, más részről pedig, mint „konzultáns”. De a mű teljes egészében Demcsák alkotása. A librettó tekintetében, mindössze két észrevételt kellett tennem, amit meg is fogadott, illetve beépített a műbe! Kitűnően választott alkotó társakat is, a zenét Szarka Gyula szerezte a Ghymesből, aki vásárolt magának egy sámándobot az alkotáshoz, és így mintegy „révületben” autentikus, elemi erejű zenét sikerült összehoznia. A balettban néhány dal is elhangzik, amely Szálinger Balázs költő írt, és jól illenek a mű egészébe, de az „export” változatban nem szerepelnek, hiszen nem értenék a szöveget. A legenda így is érthető, hiszen Demcsák koreográfiája meglehetősen egyértelműen beszél a tánc nyelvén. Szerencsés volt a díszlet és jelmeztervező kiválasztása is, a fiatal és tehetséges Németh Hajnal Auróra, Demcsák útmutatásai alapján egyszerűségükben is látványos díszletet hozott létre! A darabban fontos szerepet játszik a fények használata, ami Kovács Ferenc munkáját dicséri, hiszen tulajdonképpen Álmos a napisten fia, a napból alászálló turul ezt jelképezi, vagyis az Álmos legenda, egy ősi naplegenda változat!

Érintettségem folytán, árgus szemmel figyeltem az elkészült mű minden mozzanatát, de egyszerűen nem találtam „fogást” rajta, csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetek róla. A legenda, (amely ősbemutató is volt egyben, hiszen eddig érdekes módon, semelyik művészeti ág nem dolgozta fel a magyar mitológia egyik legfontosabb mondáját) önmagáért beszél, sem elvenni, sem hozzátenni nem kell, Demcsáknak sikerült összeegyeztetni a legendát a történelmi tényekkel (a Honfoglalást megelőző fontos hadművelet a Kijevi csata, amit a Nesztor krónika is említ, szerepel) és nem megy bele felesleges magyarkodásba, még csak nem is minősít, ahogy a rendező-koreográfus mondja: a történet elég erős ahhoz, hogy elbeszélje önmagát!

Az Álmos legendája, két felvonásból, és hat-hat jelenetből áll, Álmos születése és áldozata keretezi a történetet. Különösen erőteljesre sikeredett a vérszerződés jelenete, és Álmos pajzsra emelése, egészen lenyűgöző a bíbor leplek összefonódása a fényben. A táncművet „természetesen” átszövi egy szerelmi történet is, Virág, Álmos szerelme a darabban. A címszereplőn kívül fontos szerep jut a táltosnak és a füvesasszonynak. Nevesített szereplő aránylag kevés van, mindössze kilenc ( a Sopron Balett kis társulat) de teljesen elegendő, és a tömegjelenetek táncosainak száma tetszés szerint bővíthető. A már említett szerepek mellett Ügyek, Emese, a Turul, a Csodaszarvas, és a Fehér ló, valamint a végén természetesen Árpád van jelen, utóbbi kettős szerepben, ugyan az a táncos játssza, mint Ügyeket.

A befejezés egészen katartikus, átérezhető a pillanat nagyszerűsége, mikor Álmos népe megmaradásáért felvállalja a legnagyobb áldozatot, az életét adja, és a nap fia, visszatér a napba!

Álmos legendájának feldolgozása hatalmas feladat, és Demcsák Ottó sikerrel megbirkózott vele, ugyan csak dicséret illeti a Sopron Balett fiatal táncosait, akik felnőttek a feladathoz, de mindenkiről, aki csak részt vett a mű létrejöttében, csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok! Erre a közönség is vevő, hiszen az eddigi bemutatók zajos sikert hoztak. Legközelebb, április 26-án Pozsonyban lesz látható az Álmos legendája!

Pethy Simon Tamás

Szerző Győr Online on 17:40 in cooltúra

NOLIMPIA GYŐRÖTT

Nem olimpia, csak egy Európára korlátozott olimpiai fesztivál a bő három hónap múlva kezdődő EYOF (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) a folyók városában. Még csak nem is ifjúsági olimpia, ahogy időnként előszeretettel, nem hivatalosan kommunikálják. Csökkentett számú sportággal, a kontinensre korlátozódik, viszont külsőségeiben, és pláne költségeiben az olimpiára hajaz, a megtérülés legkisebb esélye nélkül! Talán ezért nem tolongtak a nálunk gazdagabb európai nagyvárosok a megrendezéséért, Győr volt az egyetlen aki pályázott! Ráadásul úgy, hogy amikor benyújtották azt, jogilag még nem volt övék a fő helyszínnek választott egykori Győri Dózsa sportegyesület telepe! (azért írom, hogy egykori, mert a Dózsa nevet is eltörölték, mondván kommunista név) Akkoriban még per is volt az ügyből, ha a Győri Dózsa akkori elnöksége bírta volna anyagilag, jó eséllyel nyerhettek is volna (Magyar György ügyvédet fogadták meg) mert a sportegyesület joggal hivatkozhatott volna arra, hogy egykor a pálya területe az övék volt!(egy zsidó kereskedő, két belvárosi telket cserélt el a területért, és adta oda a sportegyesületnek, hogy építsenek ott pályákat)

A rendszerváltáskor elkövették azt a hibát, hogy az egyesületeknek nem adták vissza egykori ingatlanaikat, azok állami tulajdonban maradtak, csak használati jogot kaptak. Egyébként a pálya elvétele teljesen jogtalanul történt, mint említettem per alatt állt az ügy, egy karácsony előtti napon biztonsági emberekkel és egy egész városi apparatcsik haddal egyszerűen elfoglalták! Magyarán einstand volt! Amikor kiderült, hogy egyetlen pályázóként sikerült elnyerni a rendezés jogát, illetve kötelezettségét, természetesen óriási sikerpropagandát fejtettek ki, ami némelyeknél be is jött, elképesztő, hogy az EYOF-al kapcsolatban mennyire tájékozatlanok, félretájékoztatottak az emberek. Pedig egyes vélemények szerint Győr történelmének legnagyobb panamája zajlik!

Mint említettem a fő helyszín az einstandolt Győri Dózsa sport telepe lesz, ahol egészen elképesztő méretű építkezésbe fogtak. A pálya nyugati oldalán kb. 800 m hosszan kétemeletes csarnok sor épült (nem mellesleg leárnyékolva a szemben lévő családi házakat) benne fedett futó és atlétikai pálya, birkózó és judo csarnok, és még ki tudja mi? A főbejárat is egy impozáns előcsarnokba nyílik, és építettek egy sport uszodát is, ami már el is készült, bár az építkezésnél gondok akadtak, vagy háromszor kellett visszabontani! Említettem már, hogy az eredeti tervek szerint 5-8 mrd Ft lett volna a beruházás, vagyis erről beszéltek, de később Borkai már MOB elnökként a Kossuth rádióban 20 Mrd-ról, Bolla Péter (Borkai jobb, vagy bal keze, az EYOF polgármesteri biztosa) a Kisalföldben már 30 milliárdot említett. Ahogy ez nálunk már csak lenni szokott, mára ez 40-50 milliárd közé tehető, de egyes vélemények szerint a végén ez elérheti a 60 milliárdot is. Minden esetre elképesztő ez a költségnövekedés, amivel kapcsolatban szokás szerint titkolóznak is. Juhász István Mszp-s önkormányzati képviselő próbálta kikérni a költségtervezetet, de úgy tűnik lehetséges, hogy bíróságon tudja csak megszerezni! Persze evés közben jön meg az étvágy, kezdetben úgy volt, hogy nem lesz „olimpiai falu” az egyetem kollégiumát újítják fel teljes egészében (egyébként az az építkezés is folyik) és ott lesznek elszállásolva a sportolók, de aztán rájöhettek, megéri (nekik) ha mégiscsak felépítik azt a fránya falut! (ezen a területen, az egykori növényolajgyár helyén, már egyszer próbálkozott a Fideszes városvezetés, A Bolla-Borkai tandem akkor itt egy kultúrkombinátot akart felépíttetni, egy egész elképesztő visszabérlési módozattal, de ez akkor nem jött össze) Pluszba épült egy kisebb híd is a Holt Rábcán, valójában feleslegesen, mert 300 méterrel arrébb „száraz lábbal” át lehet menni.

Az EYOF maga egyébként július 23-29. között zajlik majd, összesen nyolc sportágban, úgy mint: Atlétika, Kézilabda, Torna, Judo, Kosárlabda, Úszás, Kajak-Kenu, illetve Röplabda, rendeznek majd versenyeket. Nyilvánvalóan nem csak a beruházások, hanem maga a rendezés is jelentős költségekkel jár majd, a magyar viszonyokat ismerve itt is milliárdokkal számolhatunk, de ezeket az épületeket később majd fenn is kell tartani, az olimpiai falu lakásait esetleg tudják értékesíteni, de a többi épület rezsi költsége sem rúg majd kis összegre.

Pethy Simon Tamás

Szerző Győr Online on 17:33 in GyőrMínusz