Közlemény:

A Győr Online Új Média Közössége székhelyet keres. Várjuk az Ön támogatói irodahelyiség felajánlásat az onlinegyor@gmail.com címre.

Legutóbbi frissítések

További posztok

2017. április 27., csütörtök

Álmos legendája


Demcsák Ottó a Győri balett egykori alapító tagja, Harangozó díjas koreográfus néhány éve Sopronban létrehozott egy kis balett társulatot. Több sikeres bemutatón vannak már túl, de a közelmúltban színpadra állított Álmos legendája, bizton állíthatjuk, életművének legnagyszerűbb alkotása! Már 96’ előtt tervezgette, hogy színpadra állítja Emese álmát, de több mint húsz évnek, és jó néhány átbeszélgetett éjszakának kellett eltelnie, hogy az álom megvalósuljon. De ennek meg is lett az eredménye, mert ritka, hogy első nekifutásra szinte tökéletesre sikeredett, kiforrott lett a forgatókönyv! Be kell vallanom, némileg elfogult vagyok a darabbal kapcsolatban, részint mint ötletgazda, más részről pedig, mint „konzultáns”. De a mű teljes egészében Demcsák alkotása. A librettó tekintetében, mindössze két észrevételt kellett tennem, amit meg is fogadott, illetve beépített a műbe! Kitűnően választott alkotó társakat is, a zenét Szarka Gyula szerezte a Ghymesből, aki vásárolt magának egy sámándobot az alkotáshoz, és így mintegy „révületben” autentikus, elemi erejű zenét sikerült összehoznia. A balettban néhány dal is elhangzik, amely Szálinger Balázs költő írt, és jól illenek a mű egészébe, de az „export” változatban nem szerepelnek, hiszen nem értenék a szöveget. A legenda így is érthető, hiszen Demcsák koreográfiája meglehetősen egyértelműen beszél a tánc nyelvén. Szerencsés volt a díszlet és jelmeztervező kiválasztása is, a fiatal és tehetséges Németh Hajnal Auróra, Demcsák útmutatásai alapján egyszerűségükben is látványos díszletet hozott létre! A darabban fontos szerepet játszik a fények használata, ami Kovács Ferenc munkáját dicséri, hiszen tulajdonképpen Álmos a napisten fia, a napból alászálló turul ezt jelképezi, vagyis az Álmos legenda, egy ősi naplegenda változat!
Érintettségem folytán, árgus szemmel figyeltem az elkészült mű minden mozzanatát, de egyszerűen nem találtam „fogást” rajta, csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetek róla. A legenda, (amely ősbemutató is volt egyben, hiszen eddig érdekes módon, semelyik művészeti ág nem dolgozta fel a magyar mitológia egyik legfontosabb mondáját) önmagáért beszél, sem elvenni, sem hozzátenni nem kell, Demcsáknak sikerült összeegyeztetni a legendát a történelmi tényekkel (a Honfoglalást megelőző fontos hadművelet a Kijevi csata, amit a Nesztor krónika is említ, szerepel) és nem megy bele felesleges magyarkodásba, még csak nem is minősít, ahogy a rendező-koreográfus mondja: a történet elég erős ahhoz, hogy elbeszélje önmagát!
Az Álmos legendája, két felvonásból, és hat-hat jelenetből áll, Álmos születése és áldozata keretezi a történetet. Különösen erőteljesre sikeredett a vérszerződés jelenete, és Álmos pajzsra emelése, egészen lenyűgöző a bíbor leplek összefonódása a fényben. A táncművet „természetesen” átszövi egy szerelmi történet is, Virág, Álmos szerelme a darabban. A címszereplőn kívül fontos szerep jut a táltosnak és a füvesasszonynak. Nevesített szereplő aránylag kevés van, mindössze kilenc ( a Sopron Balett kis társulat) de teljesen elegendő, és a tömegjelenetek táncosainak száma tetszés szerint bővíthető. A már említett szerepek mellett Ügyek, Emese, a Turul, a Csodaszarvas, és a Fehér ló, valamint a végén természetesen Árpád van jelen, utóbbi kettős szerepben, ugyan az a táncos játssza, mint Ügyeket.
A befejezés egészen katartikus, átérezhető a pillanat nagyszerűsége, mikor Álmos népe megmaradásáért felvállalja a legnagyobb áldozatot, az életét adja, és a nap fia, visszatér a napba!
Álmos legendájának feldolgozása hatalmas feladat, és Demcsák Ottó sikerrel megbirkózott vele, ugyan csak dicséret illeti a Sopron Balett fiatal táncosait, akik felnőttek a feladathoz, de mindenkiről, aki csak részt vett a mű létrejöttében, csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok! Erre a közönség is vevő, hiszen az eddigi bemutatók zajos sikert hoztak. Legközelebb, április 26-án Pozsonyban lesz látható az Álmos legendája!


Pethy Simon Tamás

NOLIMPIA GYŐRÖTT


Nem olimpia, csak egy Európára korlátozott olimpiai fesztivál a bő három hónap múlva kezdődő EYOF (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) a folyók városában. Még csak nem is ifjúsági olimpia, ahogy időnként előszeretettel, nem hivatalosan kommunikálják. Csökkentett számú sportággal, a kontinensre korlátozódik, viszont külsőségeiben, és pláne költségeiben az olimpiára hajaz, a megtérülés legkisebb esélye nélkül! Talán ezért nem tolongtak a nálunk gazdagabb európai nagyvárosok a megrendezéséért, Győr volt az egyetlen aki pályázott! Ráadásul úgy, hogy amikor benyújtották azt, jogilag még nem volt övék a fő helyszínnek választott egykori Győri Dózsa sportegyesület telepe! (azért írom, hogy egykori, mert a Dózsa nevet is eltörölték, mondván kommunista név) Akkoriban még per is volt az ügyből, ha a Győri Dózsa akkori elnöksége bírta volna anyagilag, jó eséllyel nyerhettek is volna (Magyar György ügyvédet fogadták meg) mert a sportegyesület joggal hivatkozhatott volna arra, hogy egykor a pálya területe az övék volt!(egy zsidó kereskedő, két belvárosi telket cserélt el a területért, és adta oda a sportegyesületnek, hogy építsenek ott pályákat)
A rendszerváltáskor elkövették azt a hibát, hogy az egyesületeknek nem adták vissza egykori ingatlanaikat, azok állami tulajdonban maradtak, csak használati jogot kaptak. Egyébként a pálya elvétele teljesen jogtalanul történt, mint említettem per alatt állt az ügy, egy karácsony előtti napon biztonsági emberekkel és egy egész városi apparatcsik haddal egyszerűen elfoglalták! Magyarán einstand volt! Amikor kiderült, hogy egyetlen pályázóként sikerült elnyerni a rendezés jogát, illetve kötelezettségét, természetesen óriási sikerpropagandát fejtettek ki, ami némelyeknél be is jött, elképesztő, hogy az EYOF-al kapcsolatban mennyire tájékozatlanok, félretájékoztatottak az emberek. Pedig egyes vélemények szerint Győr történelmének legnagyobb panamája zajlik!
Mint említettem a fő helyszín az einstandolt Győri Dózsa sport telepe lesz, ahol egészen elképesztő méretű építkezésbe fogtak. A pálya nyugati oldalán kb. 800 m hosszan kétemeletes csarnok sor épült (nem mellesleg leárnyékolva a szemben lévő családi házakat) benne fedett futó és atlétikai pálya, birkózó és judo csarnok, és még ki tudja mi? A főbejárat is egy impozáns előcsarnokba nyílik, és építettek egy sport uszodát is, ami már el is készült, bár az építkezésnél gondok akadtak, vagy háromszor kellett visszabontani! Említettem már, hogy az eredeti tervek szerint 5-8 mrd Ft lett volna a beruházás, vagyis erről beszéltek, de később Borkai már MOB elnökként a Kossuth rádióban 20 Mrd-ról, Bolla Péter (Borkai jobb, vagy bal keze, az EYOF polgármesteri biztosa) a Kisalföldben már 30 milliárdot említett. Ahogy ez nálunk már csak lenni szokott, mára ez 40-50 milliárd közé tehető, de egyes vélemények szerint a végén ez elérheti a 60 milliárdot is. Minden esetre elképesztő ez a költségnövekedés, amivel kapcsolatban szokás szerint titkolóznak is. Juhász István Mszp-s önkormányzati képviselő próbálta kikérni a költségtervezetet, de úgy tűnik lehetséges, hogy bíróságon tudja csak megszerezni! Persze evés közben jön meg az étvágy, kezdetben úgy volt, hogy nem lesz „olimpiai falu” az egyetem kollégiumát újítják fel teljes egészében (egyébként az az építkezés is folyik) és ott lesznek elszállásolva a sportolók, de aztán rájöhettek, megéri (nekik) ha mégiscsak felépítik azt a fránya falut! (ezen a területen, az egykori növényolajgyár helyén, már egyszer próbálkozott a Fideszes városvezetés, A Bolla-Borkai tandem akkor itt egy kultúrkombinátot akart felépíttetni, egy egész elképesztő visszabérlési módozattal, de ez akkor nem jött össze) Pluszba épült egy kisebb híd is a Holt Rábcán, valójában feleslegesen, mert 300 méterrel arrébb „száraz lábbal” át lehet menni.
Az EYOF maga egyébként július 23-29. között zajlik majd, összesen nyolc sportágban, úgy mint: Atlétika, Kézilabda, Torna, Judo, Kosárlabda, Úszás, Kajak-Kenu, illetve Röplabda, rendeznek majd versenyeket. Nyilvánvalóan nem csak a beruházások, hanem maga a rendezés is jelentős költségekkel jár majd, a magyar viszonyokat ismerve itt is milliárdokkal számolhatunk, de ezeket az épületeket később majd fenn is kell tartani, az olimpiai falu lakásait esetleg tudják értékesíteni, de a többi épület rezsi költsége sem rúg majd kis összegre.


Pethy Simon Tamás

2016. április 13., szerda

ÁLMOS LEGENDÁJA

Április 16-án lesz a Demcsák Ottó legújabb opusának a bemutatója, mely a magyar mitológia hősének, a magyar Mózesnek, Álmos kagánnak állít emléket! A darabbal kapcsolatban több szempontból is elfogult vagyok, egyrészt Ottót a barátomnak vallom, és remélem ő is így van vele, másrészről a téma is meglehetősen közel áll hozzám, és mondhatni, én vagyok az ötletgazda! Álmos legendájának színpadra állítása, hosszú múltra tekint vissza, még 1996 előtt kaptam meg Suszter Lóritól a Honfoglalás című lemezük filharmónikus zenekarral felvett anyagát.
Szóltam, és eljuttattam ezt Demcsák Ottónak, aki akkor még aktív tagja volt a Győri Balettnek, és érdekelte az ügy, de akkor éppen nem tudott vele foglalkozni! Aztán éveken, sőt évtizedeken keresztül napirenden tartottuk a témát, akár hányszor találkoztunk, beszélgetésünk ide lukadt’ ki! Körvonalazódott, hogy nem a honfoglalás, hanem az ősibb eredet monda, Emese álma, Álmos személyisége kell, hogy álljon a középpontba, és saját zenei alapot kell hozzá létrehozni!
Az ötletet nem véletlenül Ottónak vetettem fel, tisztában voltam az ő vonzódásához a transzcendentális világhoz! Egy ilyen, a múlt mitikus homályába vesző témát csak olyan ember, olyan művész tud megformálni, aki maga is a „szívével lát”, és alkalmas ezeknek a dolgoknak a megélésére, átérzésére! Mikor átküldte a forgatókönyvet, megborsódzott a hátam, mennyire hasonlóan gondolkodunk, vagy inkább érzünk! Mindössze néhány megjegyzést tettem, de ez az egész mű Demcsák Ottó remeke! Abban is, hogy kitűnően választotta ki alkotó társait is Szarka Gyulát a Ghimesből, aki autentikus, átütő erejű zenét írt a legendához, Szálinger Balázs költőt, mert dalok is megszólalnak a táncjátékban, és a fiatal díszlet és jelmeztervezőt Németh Hajnal Aurórát, aki az előzetes képek alapján, igazán jól ragadta meg őstörténetünk misztikus világát!
A mű elkészült, és igazán méltó tisztelgés Álmos ősapánk előtt, aki szakrális uralkodóként, feláldozta magát népe, a mi megmaradásunkért! Egyébként A Turul nemzetség, ahogy magukat nevezték, több tagja is a legdrágábbat, az életüket áldozták a hon visszafoglalásáért, Levente a bolgár hadjáratban, melyben a honfoglalók oldalát biztosította, esett el, míg Tarhos, Üllő, és Jutas a pozsonyi csatában a kiirtásunkra indult keleti frank seregeket megsemmisítve, maguk is hősi halált haltak! A csatát egyébként az akkor már idős Árpád maga vezérelte, és alaposan eltörődött, így nem sokkal utána ő is vissza tért a napba, ahonnan hitük szerint származtak!

Mint fentebb említettem, elfogult vagyok, és dagad a keblem, hogy bármennyire is kicsi, de részem van abban, hogy létre jött ez a nagyszerű ősbemutató, és éppen a két legősibb kifejezési forma, a zene és tánc révén mondja el ezt a misztériumot! Tehát 2016. április 16 szombat, Sopron! Transzcendentális élménybe lesz részük az erre fogékonyaknak!
Pethy Simon Tamás

2014. december 6., szombat

Mint oldott kéve...

Egyszer már leírtam ezt a címet, mikor Horváth Sanyi kollégánk csatlakozott az égi szerkesztőséghez, de az utóbbi időben oly annyira felgyorsult a fogyásunk, hogy már a veszélyeztetett faj kategóriájába tartozunk, a kihalás fenyeget. Elment Matusz Karcsi, Tóth Gyula, Rigó János, Zsadányi Dezső, és most egy újabb értékes ember, a kitűnő kolléga és barát Gaál Józsi! Amikor olvastam a mailt a hírrel, először el sem akartam hinni! Aztán leperegtek előttem az emlékek, melyből jócskán akadt, hiszen több mint harminc éve ismertem! Abban a szerencsében is részem volt, hogy együtt dolgozhattam vele. És ezt nem csak udvariasságból írom, hiszen Józsival jó volt dolgozni, mert az újságírást hivatásként űzte, és a kisujjában volt a szakma csínja-bínja. Vérbeli hírlapíró volt, megáldva jókora tehetséggel, amely nélkül nem mondhatja el magáról senki, hogy újságíró. Erre a hivatásra születni kell, és akiben nincs meg a talentum, hiába tanulja meg a szakmai fogásokat, nem lesz belőle más, mint jó esetben média(segéd)munkás, és sajnos többségében média kontár. Gaál Józsi, ahogy egyszer a Hazánk egykori főszerkesztője Vörös Bandi bátyánk mondta nekem, felülről lett újságíró, vagyis az irodalom felől érkezett. Az egykori legendás Kassák kör tagja volt ahonnan több költő, író és újságíró került ki. Dolgozott a Rába újságnál, és a katonaság alatt a határőrség lapjánál, majd a Kisalföldhöz került. Innen jöttek el aztán a biztos egzisztenciát feladva, mentorommal és mesteremmel, Pethő Lajossal és még néhányan 1988 decemberében, hogy megalapítsák Magyarország első független lapját a Tér- Kép című hetilapot. Később Józsi készítette a Győri Futár politikai bulvárlapot (nem olyan volt, mint a mostaniak) és a Nyugati Hírlapnak is szerkesztője volt. Szakmailag ezek a lapok kiválóak voltak, de sajnos nem állt mögöttük megfelelő tőke, így elsorvadtak. Az utóbbi időben a Győr + -nál volt, de nagyon nem érezte jól ott magát. Mint olyan újságíró, aki sokat tett a sajtószabadság kivívásáért a rendszerváltás idején, nem is érezhette jól ott magát, ahol visszajött a Kádár rendszer irányított sajtója. Nyílván az sem esett jól neki, hogy a múlt évben vele együtt dolgozó feleségét minden indok nélkül elküldték, és helyette a Mórás hímző tanfolyamon végzett gyurmaemberkéket vettek fel! De hát valamiből meg kell élni, így tette a dolgát, és igyekezett kivonni magát a politikai nyomás alól, és nem beállni a hozsannázók közé. Riportokat, vendéglátóhelyekről közölt írásokat, amelyek üde színfoltot jelentettek a Győr + -ban, valójában az egyetlen olvasható anyagok voltak. Halálával eltávozott a laptól az egyetlen ember, aki még joggal mondhatta magát újságírónak! Akik maradtak, azok vagy a média kontár kategóriába, vagy a renegátok és kollaboránsok közé tartoznak.

Gaál Józsi nem csak kitűnő kolléga, de jó EMBER is volt! Így csupa nagybetűvel! Ennél nem is lehet, és kell többet mondani! Hiányozni fogsz! Isten veled Józsi!

2014. április 21., hétfő

ICOMOS Citrom-díj Borkai Zsoltnak


Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága idén – többek között –Győrbe is küldött egy műemlékvédelmi Citrom-díjat. Indoklásuk szerint „a Dunakapu tér megújítása során a város nem kellő gondossággal járt el, amikor előzetes kutatás és részletes feltárás nélkül döntött a mélygarázs és térszín alatti illemhely létesítéséről, s dolgoztatta ki annak terveit.”
Az Arrabona Városvédő Egyesület számtalan alkalommal felhívta a városvezetés figyelmét, hogy a napvilágra került leletek alapján az egyetlen jó megoldás a mélygarázs megépítésének elvetése és a Duna-bástya rekonstrukciója volna. A városvezetés szakemberei szerint viszont nincs ott semmi, amit a garázs megépítése veszélyeztetne.
Szeretnénk ezért köszönetet mondani a polgármesternek és szűk körének, hogy már 2009-ben politikai döntést hoztak a műszaki átgondolás helyett, ahogy annak is, aki ezt lerajzolta és parafálta. Köszönet a szakembereknek és irányítóiknak, akik mindezt engedélyezték, valamint annak, aki szakmai képesítés nélkül végre is hajtotta - hajtatta, és persze a közpénzből ezt megépítő kivitelezőnek is.
Neveiket azon a lapon őrzi meg a történelem, ahol méltó elődeik a Tűztorony, a Kioszk, az Olajgyár, Kekszgyár és Vagongyár bontói felsoroltatnak.
Ha majd a kínai olimpiát idéző, az egykori Brády-ház helyét elfoglaló üvegpalotát szemlélik utódaink, talán felteszik a kérdést: Qui prodest?
Ne felejtsük, a jövő Győrben épül! Olyanná, amilyenné mi, Győriek hagyjuk. Ébresztő!

2014. március 15., szombat

Dr. Szekeres Tamás Magyar Érdemrendje

Dr. Szekeres Tamás egyetemi tanárnak a Széchenyi Egyetem alapítójának és volt rektorának a nemzeti ünnepen  az egyetem gazdasági, társadalmi kapcsolatainak szervezőjeként a győri gazdasági térség érdekében a kultúra, a tudomány és a művészet területén több évtizeden keresztül végzett értékteremtő és értékőrző tevékenysége elismeréseként, a Magyar Érdemrend (lánykori nevén: Magyar Köztársasági Érdemrend) közép keresztjét adományozták. Gratulálunk, megérdemelte! ennél még nagyobb kitüntetést is.

2014. március 5., szerda

Járókelő

Az ember gyerekének jártában-keltében sok minden szemet szúr. Például a Dunakapu tér káptalandombi részén a közelmúltban szépen felújítottak egy házat. Történetesen karmazsinvörösre festették. Most pedig azt látni, hogy az alsó szint egészét leverték a tégláig. Nem tudom mi történhetett, látszatra semmi nem indokolta ezt a drasztikus lépést. Tán csak nem a színével volt a baj? Nem lepődnék meg, ha a földszint új pucolása narancssárga lenne!
Ugyan itt a tér gigantikus munkagödrét határoló kerítésen ott a tábla, visszaköltözhet a piac! Még élénken emlékszem a helyi narancsharsonában, a Győr +-ban határozottan kijelentették itt többet nem lesz vásár. Ilyenkor kibújik belőlem a kisördög. Csak nem valakinek eszébe jutott, de hiszen itt nagyot lehet kaszálni, az egyen pavilonokon és azok bérlésén. Kíváncsi leszek, majd kinek a zsebét tömik, a jól megsarcolt kereskedők pénzei?

Minden jog fenntartva © 2014 Győr Online Designed by Template | Love for Összefogás 2014